StockTitan

Némi technikai szünet, mentális regenerálódás és jó néhány prioritásként kezelt céges teendőmet követően megújultan vágok neki a StockTitan projekt sikertörténetének továbbfűzéséhez.

Megint kezdjük a szentimentális beköszönővel, mert nem titok engem a valódi értékek és motiváló szavak visznek előre.

Norbi cimborámmal rég nem láttuk egymást, egy évet Londonban töltött, ahol új munkahelyén - egy szállodában - az első nap már ki is zárta magát a szobájából. Mindezt egy szál alsógatyában tette, majd illumináltsága egészen merész ötletre sarkallta. Egy poroltó segítségével - az éjszaka közepén - próbálta magát átverekedni az ajtón. Sikerrel nem, hangzavarral annál inkább járt a történet, így nem kellett sok idő a tulajdonos - hat fős kísérettel - érkezett barátom megmentésére. Másnap a "big boss" csak annyit mondott: "Zárjuk is rövidre a történetet, de megkérlek, a szálloda tulajdonát ne rongáld..." No ennél megalázóbb reflexiót azt hiszem - egyébként igen csipkelődős stílusom ellenére - praxisom során még nem sikerült senkinek az asztalára letennem.

No, de motiváció nem is innen fakad. Sokkal inkább a beszélgetésünkből. Ahol úgy tettem rövid ideig mintha én is csak egy lelkes olvasója lennék a StockTitannak. Norbi lelkesen mesélt, hogy az milyen jó. Nekem meg csak dagadt, dagadt szépen a májam. Lassan szervátültetésig duzzadt a kis belső kütyüm, de ez tényleg igazán jól esett. És hiányzott is.

Az elmúlt hónap statisztikái ugyanis siralmasra sikerültek, ami kicsit a kedvemet szegte. Nem igazán értettem ugyanis, hogy a korábban jól működő stratégiám, most miért nem volt képes ugyanúgy működni, mint eddig. A magyarázatot talán André Kosztolany szavai adhatják meg, aki - pontosság igénye nélkül - azt mondta, hogy először sosem az fog történni, amire számítunk.

Ahogy a Világgazdaságon megjelent véleményeimben elmondtam rövidtávon - a magas likviditásnak - köszönhetően a piacok további emelkedésére, új maximumok születésére számítok. A piacok kivártak kicsit, én pedig ez alatt türelmemet vesztettem. Az elmúlt hetekben a találati arányom - virtuális pozíciók felvételével - 70% (!) fölé ugrott.
VIRTUÁLIS POZÍCIÓK
Ez azt jelenti, hogy igaz "lúzer" módjára kimenekültem pozícióimból és végignéztem a partvonalról, ahogy a piac megcsinálja azt, amit korábban már kommunikáltam. Zseniális volt nézni...

Nincs ok viszont az elkenődésre, mert a sikeres tőzsdézés egyik alappillére - ahogy ezt a StockTitan tőzsdeklubon megtudhattuk Sőre Balázstól - pont az, hogy a "kimaradok" érzést el KELL felejteni.

Szóval ezek mentek - meg a bárányfelhők - az elmúlt három hétben, de most következzen újra egy fergeteges StockTitan tipp.