Több mint 3 milliárd forinttal csökkent 2009-ben a vezető alkuszcégek bevétele
A biztosítóknál kétszer nagyobb arányban csökkentek 2009-ben a biztosítási alkuszok bevételei ¬- derül ki a rövidesen megjelenő Biztosítási Almanach 2010 kiadványból. Az árbevétel alapján rangsorolt első száz alkusz adatai alapján megállapítható: a jelenség hátterében nemcsak a válság, hanem a tavalyi évben a biztosítási alkuszok körében tapasztalt jelentős piaci átrendeződés is meghúzódik.
A Top 100 biztosítási alkusz egyesített nettó árbevétele 24,3 milliárd forint volt 2009-ben, szemben a 2008 adatain alapuló tavalyi lista 27,9 milliárd forintos összegével. Tavaly tehát csaknem 3,6 milliárd forinttal, 13 százalékkal csökkent az előző év top 100 alkuszának összesített nettó árbevétele. Eközben a teljes magyar GDP mintegy 6,2 százalékot zsugorodott, a biztosítók árbevétele pedig nagyjából hasonló mértékben, 6,7 százalékkal esett vissza - állapítja meg a Biztosítási Almanach 2010. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a Top 100 listáján jelentősen megváltozott a szereplők összetétele, ha a 2008-as szereplők adatait néznénk, akkor csak 5 százalékos lenne a visszaesés.
Az egész piacot sújtó kedvezőtlen folyamatok közül külön kiemelhető az élet ág gyenge 2009-es teljesítménye és a gépjárműeladások drámai visszaesése. Csökkenést tapasztalunk rögtön a lista csúcsán: 2009-ben kevesebb volt az egymilliárd forint feletti bevételt elkönyvelő cégek száma, mint 2008-ban. Milliárd fölött 2009-ben öt cég teljesített, míg egy évvel korábban ezek száma nyolc volt. Másfél milliárdos bevétel fölötti cég tavaly egy akadt, idén már egy sem érte el ezt a mértéket. „A válságot jól jellemzi, hogy 2009-es bevételeivel az idei top 100-ból a cégek 10 százaléka nem jutott volna fel a tavalyi százas listára” – mondta el Bartha Zoltán, a Biztosítási Almanach kiadója. Az első tíz alkusz cég közül ötnek a tavalyihoz képest csökkentek a bevételei. „Az árbevételek csökkenő tendenciája a lista alsó tízesében is megfigyelhető: jellemző, hogy a 2009-es századik helyezett 56,4 millió forintos eredménye 2010-ben a sokkal előkelőbb 89. helyre is elég volna” – tette hozzá Bartha Zoltán.
De nemcsak fent és lent beszélhetünk csökkenő árbevételekről, ugyanez mondható el a százas lista összes tízes csoportjáról. A tendencia ugyanakkor legnagyobb arányban az éllovasokat sújtotta: a top százat érintő, nagyjából 3,67 milliárd forintos teljes bevételkiesés mintegy 60 százalékát az első tíz cégnek kellett elkönyvelnie. Itt kell megemlíteni ugyanakkor, hogy az alkuszi piacon természetesen nem csupán a bevételkiesés koncentrációja nagy, hanem magáé a bevételé is: a száz cég nettó árbevételének fele az első tizenkét cég számlájára kerül.
A PSZÁF 2009. december 29-én összesen 459 alkuszcéget tartott nyilván, de már a századik is csupán 45 millió forint körüli árbevételre tett szert, a még kisebbek pedig értelemszerűen egyre csekélyebb mértékben részesedtek a piacból, ráadásul az engedéllyel rendelkező cégek némelyike nem is végez ténylegesen alkuszi tevékenységet. Az alkuszok száma az 1999 óta rendelkezésre álló adatok szerint folyamatosan gyarapszik, 2006-ban 6,5 százalékkal, 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben mintegy 8,5 százalékkal nőtt a számuk.
Hozzászólások