Az irreális mértékű magyar bankadó az egész gazdaságot sújthatja
Egyre növekszik a feszültség a szállítók és a vevők között, ugyanis az elmúlt két évben tapasztalt válság hatására az előbbiek az azonnali fizetést erőltetik, míg az utóbbiak hosszabb fizetési határidőket szeretnének. A világ vezető hitelbiztosítója, az Atradius legfrissebb elemzése szerint azonban hamarosan „hitelezési konstrukciókkal” kell megjelenniük a piacon azoknak a szereplőknek, akik talpon akarnak maradni. Magyarországon azonban jelentős akadályokat okozhat, ha bevezetik a tervezett pénzintézeti adót, amelynek mértéke jócskán magasabb a nyugat-európai átlagnál.
Az Atradius Hitelbiztosító 20 európai és más ország 3500 vállalkozásának bevonásával készítette el a legfrissebb tanulmányát, amely megállapította, hogy egyre nagyobb ellentét feszül a szállítók és a vevők között, amelyet a pénzügyi válság okozott. A szállítók ugyanis minél inkább megpróbálják visszaszorítani a hitelezést, azaz, hogy hitelbe adják termékeiket, inkább az azonnali fizetésre próbálják szoktatni vevőiket. Ez a jelenség leginkább a feldolgozóiparban gyakori, a szolgáltatási szektorban ritkább. Ezzel szemben a vevők - leginkább a nagyobbak – a minél rugalmasabb és hosszabb fizetési határidőkben látják a jövőt.
Ugyanakkor, amikor a vállalkozásokat a szállítói hitelekről – amikor a vevő késedelmesen fizet, így valójában a szállító hitelez neki – kérdezték, akkor egyöntetűen azt válaszolták, hogy ezek szerepe egyértelműen növekedni fog a jövőben, hiszen banki hitelekhez még mindig sokkal nehezebb hozzájutni, mint a válság előtt. Ez egyben azt is jelenti, hogy a szállítók legalábbis lelkiekben felkészültek a hosszabb a fizetési határidőkre. Természetesen ez együtt jár azzal is, hogy a vevők és a szállítók között nagyobb bizalomnak kell kialakulnia.
A banki források igénybevételét pedig tovább nehezítheti a tervezett pénzintézeti adó. „A banki hitelezés feltételeinek enyhülése nem várható jelentős mértékben 2010 és 2011-ben, sőt a tervezett banki különadó miatt további feltételromlás is elképzelhető” - állítja Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója. „A tervezett pénzintézeti adó Magyarországon összesen 200, az Egyesült Királyságban 670, Németországban 330 milliárd forintnyi összeget vonna el a pénzügyi szektorból, ami figyelembe véve a gazdaságok méreteit, mindenképpen irreálisan magas terhelést jelent a magyar szektorra nézve. A britek évi 670 milliárd forint mintegy három és félszerese a magyar kormány által beszedni kívánt összegnek, miközben az országok GDP-je közötti eltérés mintegy tizenhétszeres. Egy főre vetítve Magyarország 88 dollárt, Nagy-Britannia 48 dollárt célzott meg éves szinten” – teszi hozzá Vanek Balázs.
Magyarországi tapasztalataink szerint a vevőállománynál egyértelműen nőttek a fizetési késedelmek, ez pedig további finanszírozási kényszert jelentett a szállítók részére A szállítók jellemzően türelmesebbek és kevésbé profik, mint a banki behajtó cégek, így az az általános tendencia, hogy a bankhiteleket csak végső esetben fizetik késedelmesen, a szállítóknál azonban jóval több rugalmasság van a rendszerben. Megjegyzendő, hogy 2010-ben a 90 napon túli késedelemben lévő banki hiteltörlesztés összege már elérte a 400 milliárd forintot, teszi hozzá Vanek Balázs. Emellett Magyarországon az újonnan indított felszámolások 30 százalékkal nőttek 2009-ben az egy évvel korábbi adatokhoz képest.Sajnos azonban az eljárások több mint 90 százaléka továbbra sem kecsegtet megtérüléssel.
Mindazonáltal a szállítói hitelek mennyisége mégiscsak limitált, ezért az egyéb hitelnyújtási képesség fontossága egyre növekszik. Ebben a helyzetben hitelbiztosítók szerepe is felértékelődik, hiszen segítségükkel a szállítók magabiztosabban nyújthatnak hiteleket a vevőknek. Az Atradius tanulmánya szerint a vállalkozásoknak úgy kell gondolniuk a szállítói hitelekre, mint egy eszközre, amely a kölcsönösen sikeres üzlet része. Az Atradius Hitelbiztosító szerint nem viselkednek bölcsen azok a szállítók, akik a készpénzes fizetést erőltetik, de azok a befolyásos vásárlók sem, akik egyre hosszabb fizetési határidőkkel hozzák pénzügyileg kellemetlen helyzetbe a szállítókat.
Az Atradius javaslata szerint a vállalkozásoknak teljes képet kell adniuk pénzügyi információikról és terveikről a hitelbiztosítójuknak, hiszen ez lehet a kulcsa annak, hogy sikeres hitelezési megoldásokat dolgozzanak ki. Különösen igaz ez a kis- és középvállalkozások esetében, amelyek a felmérés adatai szerint különösen érzékenyek a hitelfeltételek változásaira, hiszen az veszélyezteti az egészséges cash-flow rátájukat, valamint a banki hitelekhez is nehezebben jutnak hozzá, mint nagyobb társaik. A tanulmány szerint a bankoknak át kellene gondolniuk a vállalati hitelezési politikájukat és inkább profitszerzési lehetőséget lássanak benne, mint kockázatokat.
A jó megoldás az, ha a vállalatok nagyobb figyelmet szentelnek a kintlévőség-kezelés fejlesztésre, hiszen így nem kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe, állítja Vanek Balázs. A másik tipikus megoldás az, hogy a vevőt átállítják előrefizetésre, vagy nem engedik átállni halasztott fizetésre. Ez a kockázatot megszünteti, ugyanakkor jelentősen csökkenti a kereskedelmi forgalmat, így az egész gazdaságra fékező hatású. Megoldás lehet még a bankgaranciák igénybevétele, de ez tovább szűkíti a vevő hitelképességét, illetve meglehetősen kiszolgáltatott helyzetbe hozza, hiszen akár egy nap késés után lehívható a bankgarancia. Mindezek eredményeként jó megoldás lehet a hitelbiztosítás igénybevételével továbbfejleszteni a már meglévő kintlévőség-kezelési rendszereket, mutat rá Vanek Balázs.
Hozzászólások