StockTitan

Az acélipart igen érzékenyen érintette a 2008-ban kitört pénzügyi válság világszerte, és a kilábalás lassú lesz, áll az Atradius hitelbiztosító legfrissebb elemzésében. Míg 2008 közepén magas piaci árakkal szembesülhettek a felhasználók - a korábbi tartós és szilárd gazdasági növekedés generálta élénk kereslet miatt egy év alatt megduplázódtak az árak - 2008 végére és 2009 elejére az árak a mélybe zuhantak. Ennek hátterében az állt, hogy a kereslet igen nagymértékben esett vissza, mert a válság miatt a legnagyobb vásárlónak számító autóipari és építőipari cégek jelentősen visszafogták vásárlásaikat, hiszen a spórolásba kezdő vevőik eltűntek. „A keresletesés miatt bekövetkezett árváltozás leginkább a sárgaárut (elsősorban építőipari nagygépek, például markolók) érintette. Európában a hengerelt acéltermékek átlagos ára 2009 első negyedévében 47 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2008 nyarán” – mondta el Vanek Balázs az Atradius Hitelbiztosító magyarországi fióktelepének vezetője

 

Azonban az acélipari alapanyagárak végig nagyon alacsony szintek voltak a 2009-es év során. Ennek egyik oka az volt, hogy az acélkereskedő-cégek hirtelen arra eszméltek, hogy a válság előtt túl nagy készleteket halmoztak fel, méghozzá a korábban érvényes jóval magasabb árakon. Ez pedig újabb árcsökkentést indított el a piacon 2009 első félévében, hiszen jelentős túlkínálat jelentkezett. Ugyanakkor az árzuhanás itt mégsem állt meg, hiszen a kereskedők jelentős készleteik miatt nem vásároltak újabb szállítmányokat, így az acélexportőrök kénytelenek voltak visszafogni a termelésüket, a meglévő készleteiket pedig nyomott árakon értékesíteni. Az acéltermelő és kereskedő cégek emiatt óriási veszteségeket könyveltek el, az Atradius adatai szerint a forgalom átlagosan megfeleződött ezekben a szegmensekben.

 

Sajnos a globális hatások alól Magyarország sem vonhatta ki magát, itt is hasonló tendenciák és a kereslet csökkenése volt megfigyelhető, állítja Vanek Balázs. A magyar acélipari vállalatok kapacitáskihasználása átlagosan 30-50 százalék közötti mértékben esett vissza tavaly, a nagy cégek közül a felszámolás alatt álló diósgyőri acélmű egész évben nem is termelt. Nem voltak jobb helyzetben a kisebb cégek sem, termelésük legnagyobb részben a magyar ipar teljesítményéhez kapcsolódik. A magyarországi acélfelhasználás a rendszerváltást követő időszakban mérttel egyezett meg, így lényegében a 12 évvel ezelőtti szintre esett.

 

A szektorban 2008 végén és 2009 elején igen magas volt a nemfizetések aránya; ez az időszak nevezhető az iparág legproblémásabb periódusának. Az Atradius statisztikái azt mutatták, hogy a késedelmesen fizető vevők aránya is megugrott, ezért csak a kellő tartalékkal rendelkező acéltermelő cégek élhették túl ezt az időszakot. Bár 2010-re már konszolidálódott a helyzet, és a nemfizetések aránya is csökkent, a nem kellően tőkésített az acélpiaci szereplők több mint 4 százaléka végleg lehúzta a rolót 2010 első negyedévében. „Azonban a szektort a bankok a bizonytalan helyzet miatt még mindig túl kockázatosnak tartják, beszűkültek a finanszírozási lehetőségek, a vállalatok számára szinte elérhetetlenek a hitelek, és saját forrásokkal pedig jellemzően nem rendelkeznek” – mutat rá Vanek Balázs. Ezért az Atradius szerint igen törékeny a helyzet, egy lassú kilábalás ugyan megindulhat, azonban továbbra is a kereslet alakulása a legfontosabb tényező.

 

A kereslet nagysága növekedett a tavalyi mélyponthoz képest 2010-ben, de még mindig messze van a csúcsidőszaktól, illetve a valamelyest megnövekedett árak sem mutatják még a válság előtti szintet. Az alapanyagpiacon a legnagyobb termelőnek számító Vela, a Rio Tinto és a BHP Billiton számottevő áremeléseket hajtottak végre, az árak közel megduplázódtak 2010 első negyedévében 2009 hasonló időszakához képest. A melegen hengerelt síklemez ára az év eleji 400 euró/tonnás árról 530 euró/tonnára emelkedett, miközben júniusig még további 10-15 százalékos áremelkedés várható. Utána az emelkedés dinamikája mérséklődik, pedig a 2008-as csúcs idején a termék tonnánkénti ára 700-750 euró/tonna között mozgott.

 

Ami a felvevőpiacot érinti, az autóipar 2010-ben még a problémás szektorok közé tartozhat majd az Atradius szerint, mivel a keresletet Nyugat-Európában átmenetileg fellendítő roncsprémium programok véget érnek. Ugyanakkor Nagy-Britanniában a közmű és energiaipari cégek beruházásaiból, valamint a 2012-es londoni olimpiára való készülődésből profitálhat az acélipar. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy bár az Eurofer (European Confederation of Iron and Steel Industries, azaz Európai Vas és Acélipari Szövetség) szerint az EU-országokban az acélt használó iparágak 0,6 százalékos fejlődést tudnak felmutatni, addig a teljes felhasználás 27 százalékáért felelős építőipar teljesítménye 1,3 százalékkal zsugorodik. Magyarországon hasonló tendenciák érvényesültek, például az építőipar teljesítménye például 10,1 százalékkal csökkent 2010 februárjában az egy évvel korábbi szinthez képest. Azonban némi bizakodásra adhat okot, hogy keresletélénkülés figyelhető meg az exportrendelések területén, teszi hozzá Vanek Balázs.